aug
06
Közmeghallgatás 2007 július 13.

Jegyzőkönyv


Készült Remeteszőlős Község Önkormányzat


Képviselő-testülete által megtartott


közmeghallgatáson


2007. július 13-án 17 órai kezdettel





Jelen vannak:


Szathmáry Gergely polgármester


Petneházy Gábor alpolgármester


Almássy Tamás képviselő


dr. Balásházy Imre képviselő


Kőhalmi Alajos képviselő


dr. Tóth Balázs képviselő


dr. Laukó Sándor jegyző




A lakosság részvételét tartalmazó jelenléti ív jelen jegyzőkönyv részét képezi.





Szathmáry Gergely polgármester köszöntőt mond és ismerteti a közmeghallgatás témáit, melyek a következők:


1.) Nagykovácsival való közigazgatási terület- és vagyonmegosztás


2.) Remeteszőlős rövid és hosszú távú jövője


A polgármester hosszasan ismerteti a Nagykovácsival folyó közigazgatási terület - és vagyonmegosztási per előzményeit, jelenlegi állását és az esetleges megegyezés részleteit. A polgármester beszédét tartalmazó dokumentum (1. sz. melléklet) jelen jegyzőkönyv részét képezi.


A polgármester azt kéri, hogy minden képviselő mondja el 3 percben a véleményét, utána a lakosság felteheti a kérdését.




dr. Tóth Balázs képviselő: Pár gondolattal kiegészíteném a tegnapi irományomat. (A képviselő által a lakosság felé kiosztott írásos anyagot a 2. sz. melléklet tartalmazza)


Nem csak forintban mérhető értékeink vannak, hanem pl. a tájképi egység, a természet, amiért idejöttünk. A vagyonnál fontosabb az is, hogy ez a falu élhető legyen. A vagyonnál fontosabbnak tartom a közigazgatási területet, a közigazgatási fennhatóságot, ami megmondja, hogy mit tudok szabályozni.  Ehhez kapcsolódik a vagyon, amivel a közigazgatási fennállásomat megtámogatom. Egy olyan megállapodás, amit itt a Gergő bemutatott az számomra nem elfogadható, mert egyszerűen élhetetlenné teszi a falut. Nagykovácsi úgy is körbe tud keríteni minket, úgy is élhetetlenné tudja a falut tenni, hogy az egész túloldal az övé, mert innentől kezdve nincs ráhatásom a közlekedésre, a sebességkorlátozásra.  Persze, Nagykovácsival valóban lesz mód arra, hogy közösen szabályozzuk, de nem miénk 100%-osan. Arról nem is beszélve, hogy a túloldal adózása nekünk sem jönne rosszul a konyhára. Nekünk egy külterületi rész is kell. Szeretnénk zöldövezeti részt, ahol nem házakat szeretnénk nézni. Fontos volna tudni, hogy az M0 hol fog húzódni. Annyiféle verzió van, hogy az is lehet, hogy nem ott fog húzódni, ahol eddig tudtuk. Megfontolandó, melyik területet választom. Arra kérek mindenkit, hogy ne forintokba mérjük Remeteszőlőst, hanem az igazi értékeiben. Forintokat mi is tudunk még hozni, ha kell.




Petneházy Gábor alpolgármester: A történetét Gergő korrektül elmondta. Én egy kicsit a hátteréről beszélnék. Ez egy hosszú aknamunka volt, ami személyes kapcsolatok által és hosszú beszélgetések után jutott el ideig. Elég jól ismerem Nagykovácsit. Az újonnan alakult Nagykovácsi Medence Környezetvédelmi Egyesület elnökhelyettese lettem, tehát jól látom a Nagykovácsi célokat, és én nem aggódom a zöldövezetért.  A túloldal adóbevétele a töredéke a remeteszőlősi adóknak. Ezek tények. M0-t valóban nem tudni, hogy hol lesz, lesz-e, de többet ér egy Budapesti kapcsolat, és ami legfontosabb az a nyugalom, a béke és az, hogy ezt a pert soron kívül lezárjuk. Természetesen emellett küzdeni kell a jogainkért.




Dr. Balásházy Imre képviselő: Néhány érvet összeírtam, hogy a Gergő által javasoltaknak mi az előnye. Ilyen a megegyezés Nagykovácsival, tehát nem húzódik tovább a per, lehet pályázni, nagyobb területet kapunk, lesz budapesti határ, nem zár minket körül Nagykovácsi, és ami ezeknél is fontosabb, az M0 kérdése.


Nem értem a Balázs által mondott ellenérvet, sok mindent máshogy gondolok. Ilyen a sebességkorlátozás.  Miért lenne élhetetlen, nem kettészabja az út, hanem körülhatárolja. Itt is van zöldövezet.  Azt sem értem miért mondod, hogy a forintok nem számítanak. Az lenne a jó, ha ezek az érvek, ellenérvek összegyűlnének leírva és eljutnának az Önkormányzathoz.




Almássy Tamás képviselő: Mindkét érvcsoport súlyos és megalapozott. Az egyetlen érv, ami dönt amellett, hogy megszavazzam, az M0 nyomvonala. Ez számomra meghatározó. Ma reggel beszéltem a Gazdasági Minisztériumban egy Úrral, aki alá tartozik ez a dolog. Mutatott egy térképet. 3 variáció van, ami közül választani kell. Ha Remeteszőlős területén megy át az M0, akkor szakhatósági jogunk van. A beleszólásunk óriási. A Körös hegyi híd azért épült fel, mert két kis falu nem akarta, hogy ott menjen el az út. Két variációban Rácskitelep mellett megy el az M0, a harmadikban teljesen keresztül szeli Remeteszőlőst. Ha nem a miénk ez a terület, nem lesz beleszólásunk. Nem szeretném azt átélni 10-12 év múlva, hogy a mi érdekeink egyáltalán nem lesznek figyelembe véve. 




Kőhalmi Alajos képviselő: 37 éve vagyok itt. Nulláról indultunk. Oda jutottunk, ahol vagyunk. 10-15 évig tartó perekbe nem mennék bele. Véleményem szerint a kompromisszumos megoldás lenne a legjobb, nemcsak a mi, hanem a jövőbeli nemzedék javára is.




Dr. Tóth Balázs képviselő: Tárgyi tévedéseket mondtak a képviselő társaim. Azért vagyunk itt, hogy tisztán lássunk. Olyan alapvető tévedéseket hallottam, Balásházy Imre és Petneházy Gábor képviselőtől, hogy a túloldal adófizetési morálja egyenlő a nullával. Ez nem azt jelenti, hogy mi ne tudnánk beszedni. A másik dolog, hogy a bírósági döntés által is biztosítva van a budapesti határ. Én is a megegyezés híve vagyok, csak nem ennek a verziónak. Tárgyalni kell, nem kell bírósági út, de egy jobb verziót kell kidolgoznunk, és ehhez kérjük az Önök segítségét.




Kusztosné Nyitrai Edit (Cinke u. 6.): A Képviselő Úrtól kérdezném, hogy a következő 8 évben mit akar igazgatni? Az érvrendszerének a legfontosabb része az volt, hogy mi tudjunk igazgatni. De 2011-15-ig nem tud mit igazgatni, semmiféle ráhatásunk nem lesz, mert egyszerűen nincs közigazgatási területünk.





Dr. Tóth Balázs képviselő: Gyakorlatilag ezért vagyok a megegyezés híve. Ki kell alakítani egy közigazgatási határt Nagykovácsival és akkor lesz mit igazgatnunk. Ne várjuk meg a bírói ítéletet, de ez a verzió nem előnyös Remeteszőlős számára. Tárgyaljunk!




Struhácsné Sisa Gabriella (Patak sétány 61.): A Képviselő Úr mondta, hogy fontos a gyerekek, unokák jövője. Nekem is van gyerekem, unokáim. 33 éve van itt telkünk. Itt 33 évig, amit önerőből nem oldottunk meg, azzal semmi nem történt. Lehet húzni a dolgot, de nem hiszem, hogy ennél van jobb, főleg az M0 helyzetét tudva. Azt mondta, hogy nem fontos a pénz, aztán azt is mondta, hogy a túloldali adóbevétel fontos. Akkor most hogy van ez?  Azzal kapcsolatban pedig, hogy ki mennyivel közlekedik itt, valaki már sokat tett, hogy a táblák kikerüljenek. De az út – akármelyik terület is Nagykovácsié – az nem a miénk, hanem közúté.




Dr. Tóth Balázs képviselő: Elsődleges a közigazgatási terület és fennhatóság, másodlagos a pénz. Ha kétoldalas egy falu, akkor belterületi útnak minősül és én szabályozom a sebességet.




Szathmáry Gergely polgármester: Szakmailag is érdekelt ez a kérdés minket. Felvettük a kapcsolatot a Magyar Közút vezetőjével. Ahhoz, hogy a magyar állami közút, ezt belterületi úttá nyilvánítsa át, meg kell valósulnia a közvilágításnak, a járdának és igazoltnak kell lennie, hogy itt belterületi jellegű gyalogos forgalom van. Ebből eddig ez utolsót tudjuk felmutatni. Alapvető célja a községnek, hogy a sebességkorlátozás, a járda és a közvilágítás megvalósuljon. Remeteszőlős Önkormányzata 1,5 millió Ft-ot nyert egy regionális pályázaton a buszmegállók közvilágítására, annak érdekében, hogy ezeket a dolgokat elkezdjük. 




Mutafisz Dimoszné (Patak sétány 104.): Kikérem, hogy a túl oldal nem fizet. Családomnak ott van vállalkozása, mi fizetünk, lehet, hogy ő nem tudja. Csodálkozom a két szakértőn, hogy nekünk ítél meg egy olyan területet, amelyen van egy étterem, egy lakópark, az erdészház stb. Egy komplett falut ítél meg nekünk, mi meg azon vitatkozunk, hogy ez nem jó. A laktanya mögötti résszel semmit nem tudunk csinálni. A családom 2 millió Ft adót fizet évente Nagykovácsinak. Az a hasznos terület, ami már meg van épülve, amiből jöhet a pénz, nekünk az nem kell. Egyszerűen nem tudom agyilag felfogni. Nagykovácsi ezt a területet miért adta át, és miért kell neki az a terület? Mert itt az érték, itt tud pénzt csinálni. Az, hogy valaki nem fizet, az nem érv, mert kötelezni lehet. Nagyon sok pénz jönne onnan. Szeretném, ha végiggondolnák, összejönnének, a mi előnyeinket kell nézni. Az értékes részt adjuk át Nagykovácsinak. Ez a véleményem.




Petneházy Gábor alpolgármester: A kedves veje nekem üzlettársam, és jó barátom. Nem azt mondtam, hogy ő nem fizet adót. A lakóparkból nincs bevétel, a villából nem jelentős a bevétel.




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): Tudni szeretnénk mitől előnyösebb Remeteszőlősnek a laktanya és Rácskitelep közötti terület, ami jelen pillanatban ki van osztva kárpótlási tulajdonként és magántulajdont jelent. Miért hasznosabb, mint az A vagy a B variáció, vagy egy kompromisszumos másik javaslat?




Szathmáry Gergely polgármester: A másik oldal esetében 3 részre oszthatjuk a területet. Van egy 16 hektáros terület, ebből 6 hektár erdő, a Magyar Állam tulajdona és a Pilisi Parkerdő kezelésében van. Marad 10 hektár terület, ami különleges besorolású „K” övezet, ott rekreációs létesítmények, esetleg idősek otthona építhető. Ezen változtatni nagyon nehézkes, mert megjelent az agglomerációs törvény, ami kimondja, hogy ezeknek a területeknek a használatán nem túlságosan lehet változtatni, kivéve, ha közcélú érdekeket szolgál. Van mellette 6 hektár, egy erdészház, ahol nyugdíjasok laknak, egy kis erdő, a Benkő villa és a lakópark, amit társasházasítottak. Remeteszőlősön fejenként 20 m2 terület adómentességet élvez. El lehet képzelni milyen adóbevétel várható onnan. Ehhez a területhez mire hozzájutunk, az jelentős idő, a bíróságra kell akkor bízni a döntést. A laktanya területe stratégiai okból fontos. Valóban sok ingatlan lett kiosztva kárpótlásként, ezek mezőgazdasági besorolásúak. Szeretném jelezni, hogy 4 vagy 5 tulaj jelent már meg és felajánlották a területüket vételre Remeteszőlősnek. Ez nem egy halott ügy. Az agglomerációs törvény lehetőséget ad azoknak az önkormányzatoknak a belterületbe vonásra, ahol közérdekű hasznosítási problémák vannak. Ez egy fejlődési terület lehet. M0-ba való beleszólás szintén nagyon fontos. Azért jobb ez a megoldás, mert így a teljes Nagykovácsi medence potenciálisan fejleszthető részének 26%-át kapjuk meg. Ha pedig a másik területet választjuk, akkor 10 hektárt kapunk helyette, ami ennek töredéke. 




Struhács Gyula (Patak sétány 61.): Építészmérnök vagyok. A Nagykovácsi út az egy észak-nyugatról dél-keletre vezető út. A szemközti terület egy észak nyugati erős lejtésű hegy része, ide bármilyen épületet nehéz tervezni. Ugyanakkor a Rácskitelep mögötti rész bármilyen célra nyugodtan beépíthető.




Dr. Dankó László (Sirály u. 11.): A választott testületünk a falu érdekeit képviselik. Azért választottuk meg őket, mert bízunk bennük. A mostani bemutatás engem meggyőzött arról, hogy törekednek a legjobb megoldásra. Van egy keret. Elég világos, hogy a bíróság milyen irányba fog elmozdulni, az is világos, hogy ettől egy  kompromisszumos megoldás jobb. Akkor csináljuk azt! Egyet nem lehet, hogy 10-15 évig civakodjunk egymással, és leálljon a fejlődésben mindkét terület. A telkeink felértékelődése is annak köszönhető, hogy Remeteszőlős a II. kerülettel lesz határos. A falut ne engedjük ellenséges közegbe beszorítani. Ezzel nincs arányban az esetleges adóbevétel. Fontos a jó szomszédi viszony. Elosztjuk, amit el kell osztani. Legyünk okosabbak! Óriási lehetőség lesz a kezünkben. Ha elrendeződik a közigazgatási terület és vagyonmegosztás, fontos, hogy két jó szomszédságban élő település legyünk. Ha van jobb ötlet, fogadjuk el, ha nem jobb, szépen mindenki álljon a sorba.




Kusztosné Nyitrai Edit (Cinke u. 6.): A prezentáció alapján számomra nem kérdéses a kompromisszum értéke, és gratulálok a Polgármester Úrnak és a Képviselő Uraknak, hogy ezt egyáltalán létre tudták hozni. A Polgármester Úrnak külön gratulálok a mai prezentációjához. Muhari polgármester úr megkísérelte tető alá hozni a megállapodást, és minden jó szándék ellenére sem sikerült. Vannak olyan pillanatok, amiket ha elszalasztunk, elszáll. Ha nem volt megegyezési szándék, de most van, ráadásul ez meghaladja a bíróság verzióját, és a két szakértő véleményét, akkor miért nem lehet ezt elfogadni? A másik, ami fontos, az a lélektani pillanat. Ha ezt most nem fogadja el Remeteszőlős... Nagykovácsinak kevésbé fontos a megegyezés, mint amennyire nekünk fontos.




Bényei Béla (Csík u. 2.): Számomra nagyon meggyőző és alapos volt a Polgármester Úr prezentációja, minden lehetséges variációt számba vett. Számomra nem kérdés, hogy mit kell tenni. Két variáció közül kell választani. Egyik, hogy pereskedünk, de ez sok minden hátránnyal jár. A másik a kompromisszum. Igen is itt van a pillanat, amikor Nagykovácsival meg kell állapodni, és kompromisszumra kell törekedni. Annál is inkább, mert a Nagykovácsi által elfogadhatónak tűnő variáció meghaladja az A és a B variáció lehetőségeit. Köszönetünket fejezhetjük ki mindannyiunk nevében az Önkormányzatnak azért, mert a fennmaradási engedélyek szépen haladnak. A kompromisszumos megoldás felé hajlok a magam részéről is.




Muhari Kálmán (Rigó u. 6.): Valóban itt van a lélektani pillanat. Az előző ciklusban mások álltak a Mónika mögött.




Madarász Iván (Uránusz köz 1/b): Be kell, hogy valljam, hogy teljesen tájékozatlanul jöttem ide. Két álláspontot hallottam. Az egyik a Polgármester Úr javaslata, amelyekben tényeket, pontos adatokat hallottam és kivitelezhető, reális alapokon nyugszik. A másik oldalon éreztem, hogy feltételezések, remények állnak. Választani a reális lehetőségek közül lehet. Én mindenképpen támogatom a Polgármesteri Hivatal javaslatát. Az évekre elhúzódó vita olyan jövedelem-kiesést jelent, amely a legkedvezőbb tárgyalási végeredményhez képest is nagy veszteséget jelent.




Dr. Halász András (Sas u. 3.): M0-ra mi a megoldás? Mind a három megoldást megvétóznánk?




Szathmáry Gergely polgármester: 1992-ben készültek el az első nyomvonal tervek, ami sok-sok térképre, hogy úgy mondjam rárögzült. Ezt a nyomvonalat rögzíti az autópálya törvény, az agglomerációs törvény és a Pest Megyei Rendezési Tervet elfogadó jogszabály. Ez a nyomvonal jelenleg rögzítve van jogszabályokban, de 1992-ben még semmilyen környezetvédelmi törvény nem volt, csak egy-két kisebb rendelet. A környezetvédelmi törvény 1995-ben jelent meg, és teljesen új alapokra helyezte az engedélyeztetési eljárást is. Ezeket a nyomvonalakat felül kell vizsgálni. Ami a legvalószínűbbnek tűnik, az egy olyan terv, ami még semmilyen engedélyezési eljáráson nem futott át. Ennek első lépcsője a környezetvédelmi hatásvizsgálat. Ennek során készül egy tanulmányterv, ami a 3 nyomvonalnak az összes környezetre és lakosságra való hatását megvizsgálja, mindegyiket modellezi és ezek közül javasol egy módosulatot és azon belül is javasol egy műszaki megoldást. Ezt a környezetvédelmi felügyelőséghez benyújtják, és ők szakhatósági állásfoglalásra kiküldik az összes érintett településnek. A település szakhatósági állásfoglalást ad ki, és ezeket figyelembe kell venni. Ez nem azt jelenti, hogy Remeteszőlős azt mondja, hogy nem és kész, ezt szakmailag meg kell indokolni. Úgy gondolom, hogy emellett a terület mellett sok szakmai érv van. Ha azt mondjuk, hogy el tudjuk képzelni, de más műszaki megoldással, az is egy járható út. A műszaki megvalósulást jelentős mértékben tudjuk befolyásolni. Erre példa az M0 északi hídja is, amit Budakalász és Üröm polgármestere elutasított, és így újra át kellett dolgozni a tervet, ezért késett a megvalósulás. Így érvényesítette az önkormányzat az akaratát. Ha a mi területünkön megy az M0, már az első szakaszban beleszólásunk van, a nyomvonalat és a főbb műszaki jellemzőket is befolyásolhatjuk.




Ruzsa Ágota (Patak sétány 86.): Én a Balázstól azt hallottam, hogy tárgyaljunk tovább, és ezért van ez a fórum. Miért olyan fontos a budapesti határ? Ha II. kerületté akarnánk válni, ez érthető lenne, de én nem akarok. Ha települést akarunk, kell egy központ. Szeretem, ha egy településen van központ. Ahol nincs központ, ott szétesik minden.  A kérdés, hogy mi legyen a központja ennek a településnek? Az, hogy én ácsingózom arra a 6 hektáros erdőrészre és a mellette lévő erdészházra, annak alapvető oka, hogy központot látok benne, van egy energetikai központi ereje. Belehalok abba, hogy száguldoznak a motorosok 320-al. A Polgármester Úr azt mondta, hogy nyertünk 1, 5 millió Ft-ot. Hogy van ez, hogy amikor nem a miénk a túloldal, mi építjük meg a túloldalnak a lámpáit is? Szeretnék látni Nagykovácsi részéről leírva bizonyos elköteleződéseket a túloldallal kapcsolatban, mielőtt megegyezünk. Nem látom semmi biztosítékát, hogy együtt akar Nagykovácsi működni a jövőben, ha most egy ilyen kis dologban nem tudunk megegyezni, hogy a lámpát és a járdát a két oldalon csináljuk meg közösen. Ez nekem egy olyan gesztus lenne, amely bizalmat kezdene kialakítani. Most csak félelmem van.  Eddig az egyetlen remény az volt 5 éven át, hogy a Vénusz utcánál egy egységes területet fejleszthetünk.  Miért kell azt 50%-ban megfeleznünk? 




Szathmáry Gergely polgármester: 8000 autó megy végig a Nagykovácsi úton naponta. A Zsíros hegy fejlődése további gépjármű forgalmat generál. Ez a forgalom nem fog csökkenni. Ha elérjük, hogy belterületi út lesz, annyit fogunk csak elérni, hogy az a 8000 autó lassabban megy el a területen. Egy 8000 autós forgalmat lebonyolító út, kettéválaszt egy területet. Azokat a buszmegállókat naponta 900 remeteszőlősi használja. Azért pályázunk a közvilágításra, hogy kialakítsuk a zebrához szükséges első és alapvető infrastruktúrát. Tehát, amikor ezt teszem, kimondottan Remeteszőlősért teszem. Igen nagy tranzakció volt a pályázatot elbíráló bizottsággal elfogadtatni ezt a dolgot, de megértették és támogatták.  Nagyon sokan jelezték, hogy életveszélyesnek tartják az átkelést. Nekem kötelességem mindent megtenni azért, hogy ennek a feltételeit javítsam.


Ha a létszámarányokat és bíróság legkedvezőbb módozatát vesszük figyelembe, akkor a nagy területből 13,3% tulajdon jut. Ezt azért teszi meg a bíróság, mert őt a törvény erre kötelezi, ez nem vélemény. Ezt az értéket alkudtuk fel Nagykovácsinál 50%-ra. A 2002-es vagyonkatasztert kell figyelembe venni. Csak az 1,4 hektáros terület közel 180 millió Ft-os értéken van nyilvántartva. A másik oldalon pedig a kalapács alakú telek közel 80 millió Ft-on van nyilvántartva. Mind a kettő belterület. Az összes többi kis telek – ami most már sokkal többet ér egyébként – a vagyonkataszterben 1,5 millió Ft körül van nyilvántartva. Nem tudunk cserélni, mivel olyan aránytalanul nagy a két ingatlan nyilvántartási értékének különbsége, hogy egyszerűen nem jön ki számszakilag sem. Az eredeti beadványunkban 206 millió Ft-os vagyonra nyújtottunk be igényt. 206 millió Ft-ból az a két telek sem jön ki. Két lehetőség van. Az egyik, hogy nem jó az 50%, majd próbálkozom tovább egyezkedni. Fél éve tart az egyezkedés, tehát bátran mondhatom, hogy ebből a dologból ennél többet nem lehet kihozni.  Ekkor jön a bíróság, aki 6-7 év múlva a lakosságszám és a szakértő véleménye alapján sajnos még ennyit sem ad a területből. Nagyon örültem volna, ha a nagy terület, a mellette lévő kisebb terület, sőt még a szembelévő rész is a miénk, de ennek semmiféle realitása nincsen.  A község életben maradása, működése érdekében nem tehetem meg, hogy ezeket a dolgokat figyelmen kívül hagyom.




Előd Péter (Patak sétány 10.): Kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy az akkor beadott szakértői, ügyvédi anyag a mi reális igényeinket tartalmazza-e. Kétségtelen, hogy nagy eredmény, hogy más irányba el tudott lépni az önkormányzat. Kétséges, hogy szabad-e megtenni, hogy pár ember összedugta a fejét és összehozott egy megállapodás tervezetet? Megnyugtató-e az számotokra, hogy a lakosság ezekbe a döntő kérdésekbe nem szól bele?  Azt tudnám javasolni, hogy írásbeli kérdőívvel meg lehetne a falut szólítani, hogy a lakosság mekkora része fogadja el ezt a tervezetet. Ami nekem problémás – és ezért kéne tovább tárgyalni, ha nem is bíróságra menni –, hogy nem látszik a megállapodásból, hogy a gyümölcsös felé Remeteszőlősnek nincs külterülete. Nagykovácsinak érdekében áll, hogy ezt a területet beépítse. Ebben az irányban külterülete nem létezik a falunak. A másik irányban én nem vagyok meggyőződve, hogy azoknak, akik ezen a területen lakunk, olyan nagyon nagy előny-e, hogy azt a 40 db ingatlant beépítve fogjuk látni. A pénzügyi része nem nagyon vethető össze. A túloldalon ott van egy 80 lakásos lakóparknak és egy ABC-nek az adóbevétele. Azért ragaszkodik Nagykovácsi ehhez a területhez, mert ez neki egy fix bevételt jelent. Ha bejön 5-10 millió Ft pár év múlva, azt nem kéne ott hagyni.  A túloldali rész közművesítésének lehetőségét ez a település teremtette meg, ennek kapcsán Nagykovácsi komoly közműfejlesztési hozzájáruláshoz jutott. Ő egyszer már gazdagodott ebben a dologban. Kicsit abszurdumnak érzem, hogy nekünk egyetlen területünk van, ahol lehet közösségi területet kialakítani. Ráadásul erre a területre előbb-utóbb átemelőt fognak bekényszeríteni. Ez azt jelenti, hogy a mi mellette lévő területünk nem igazán fog értékében növekedni. A két terület értékeiben és használhatóságában nincs egálban egymással.  Nem vagyok benne biztos, hogy nekünk a laktanyáig érdemes-e nyújtózkodnunk.




Szathmáry Gergely polgármester: Néhány pontatlanságot hadd javítsak ki. Két lehetőség van, bíróság vagy megegyezés. Az agglomerációs törvény alapján két település belterülete 200 méternél jobban nem közelítheti meg egymást. Ez alól egy kivétel van, ami Remeteszőlősre vonatkozik, és Nagykovácsira pedig nem, hogy ha közös közintézmény miatt szükség van rá. A 200 méteres sáv a Sirály utcai ingatlan másik oldalán a törvényből adódóan van. Esetleg, ha eléri Nagykovácsi, hogy a törvényt módosítsák. Azt szeretném kérni, hogy adóbevételekre ne hivatkozzunk. Én tudok 1-2 számot, de nem fogom megmondani, mert nincs rá jogunk. Nem korrekt dolog, ha feltételezést állítunk egy olyan témában, amiben nincsenek információink. A feltételezéseket ne állítsuk ellenérvként egy egzakt és körülírható dologgal szemben.




Csurgai Attila (Patak sétány 88.): Azért választottunk képviselőket, hogy azokban megbízzunk. Ha más véleménye van a lakosoknak, nyilván a Képviselő-testületnek elmondják. Gondolom, hogy a Képviselő-testületben ezt megvitatták, és kiderült, hogy Tóth Balázs úrnak más a véleménye erről. Nyilvánvaló, hogy a vita mindig előrébb visz. Azt hiszem, hogy a kompromisszum készség a legfontosabb. Nagyon fontos, hogy észrevegyük, hogy itt az idő, hogy lehessen változtatni. Szeretném az Önkormányzat munkáját megdicsérni, azzal, hogy ezt nagyon szépen megköszönöm.




Jekli Imre (Patak sétány 68.): Én, mint volt képviselő, nagyon örülök annak, ha előre haladás van és valamilyen kompromisszumos megoldást tud választani a Képviselő-testület. Az távol áll tőlünk azonban, volt képviselőktől, hogy mi azokat az elveket, amiket 4 évig hajtogattunk, lobbiztunk érte, most feladjuk.


Jekli Imre felolvas néhány részletet a per irataiból. Ezek között szerepel Bencsik Mónika egyik levele, amit dr. Fiala István szakértőnek írt 2005. július 5-én. A következő részlet hangzik el: „Megbeszélésünkön Ön tudomásomra hozta az álláspontját, melynek alapján Ön a szakmai szempontokra figyelemmel a közigazgatási területünk megosztására olyan javaslatot fog tenni, amelynek értelmében Remeteszőlős Község területe a Nagykovácsi út mindkét oldalára kiterjed. Érvelése szerint ugyanis ellenkező tartalmú javaslat esetén a két község belterülete közvetlenül határos lenne egymással, amely településrendezési szempontból nem szerencsés.”


Ezt követően Molnár Mária által a szakértői beadvány elemzésére írt levelet idéz: „Véleményem szerint nagyon pozitív, ahogyan megindokolja a szakértő a Nagykovácsi út déli oldalán lévő területekre vonatkozó Nagykovácsi igény elutasítását, és a mészégető és erdészház Remeteszőlőshöz való csatlakozására vonatkozó egyértelmű álláspontját.„


Dr. Deák Zsolt bíróság előtti érvelését is felolvassa: „Olyan területrendezést kérünk, amelyben a községek tulajdona, vagyis a peres felek tulajdona, elsősorban saját közigazgatási határaikon belül helyezkedik el, és ily módon a tulajdonjogi használattal kapcsolatos viták minimális mértékre szoríthatók.  Ehhez kapcsolódva utalunk arra, abból a nem remélt helyzetből, ahol a Tisztelt Bíróság a Nagykovácsi utat közigazgatási határként jelölné ki, az a felperes számára rendkívül hátrányos volna. A belterületi bővítést, az intézményhálózat elhelyezését akadályozná, a felperes fejlesztési elképzelései beszűkülnének, és életképtelenné válna. Arról nem is szólva, hogy illetékességi összeütközéseket szülne, mint ahogy van is már erre példa, a peres felek között haláleset folytán halotti anyakönyvi ügyben illetékességi összeütközés keletkezett.  De ne csupán erről, többről van szó. Az alperesi – tehát a Nagykovácsi – álláspont szerint a közigazgatási határ megállapítása a létesítés feltételét képző egységes arculat kialakítását akadályozná. Ebben a nem kívánatos helyzetben elkülönült településrészről nem lehet szó. A felperes közigazgatási határait alperes körbefogná, és a körbefogottság folytán a felperes korlátozottan működhetne és az Ötv.-ben előírt kötelezettségének nem tudna megfelelően eleget tenni, és ennek folytán ellehetetlenülne.”


Ezt kívántam felolvasni, nem kívántam ártani egyetlen álláspontnak sem.  Én annak a híve vagyok, hogy kompromisszumra kell lépni. Nagykovácsi helyében én Remeteszőlős ajánlatát nagyon elfogadnám, mert ez nekik nagyon jó. Nem merném azonban azt állítani, hogy Remeteszőlősnek jó.    




Muhari Kálmán (Rigó u. 6.): Ez így igaz, amit Imre bátyám felolvasott, de Nagykovácsi azt akarta, hogy Remeteszőlős ne menjen át az úton, és adott volna 20 métert a Nap utcától. Remeteszőlős álláspontja pedig az volt, hogy kérjük az út két oldalát és Budapesttel határosak akartunk lenni, hogy ne legyen egy körbezárt falu. Akkor ez volt a helyzet.




Szathmáry Gergely polgármester: A Nagykovácsi által adott variáns az volt, hogy Remeteszőlős megkapja a belterületeit, a Nagykovácsi út és a patak közötti területet, és a Nap utca másik oldalán lévő nagy füves terület kb. 1/5-ét.   A Főépítész Asszony és az Ügyvéd Úr is az összes lehetőséget mérlegelve azt mondta, hogy ezt nagyon erősen támogatja. Molnár Mária azt mondta, hogy nyilván ideálisabb volna egy sokkal nagyobb Remeteszőlős, az út másik oldalával, de jelen szituációban – látva az elmúlt 4 év történéseit és figyelembe véve a jövőbeli lehetőségeket – azonnal fogadjuk el ezt az ajánlatot.  Az Ügyvéd Úr pedig azt mondta, hogy bevallja őszintén, ő nem is mert egy ilyen százalékos arányra gondolni. Mind a ketten intenzíven támogatják ezt a megegyezést.  Az Ügyvéd Úr nyilván jogi szempontból, a Főépítész Asszony településszerkezeti szempontból látja a dolgokat.




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): Tudni kell, hogy Nagykovácsi rendkívüli jóindulatával a leválás előtt 4 hónappal, 2002-ben vonta belterületbe Rácskitelepet, és ezzel együtt ezek szerint – bár ez nem volt olyan egyértelmű – vonta belterületbe azt a telket is, ami önkormányzati telek. Az akkori kimutatás szerint, amit mi megkaptunk – tehát a 2000 és 2001. évi vagyonmérleg szerint – ez a telek még nem volt belterület, hanem szántó volt és filléres összeg volt. Teljesen jogos volt tehát az az álláspontunk, hogy a forgalmat adó vagyon bőven elég arra, hogy az a telek a Remeteszőlősi Önkormányzat tulajdona legyen. Az Ügyvéd Úr, aki jelenleg is képviseli Remeteszőlőst, mondta nekünk, hogy elképzelhető, hogy a vagyon kapcsán ezt a részt a bíróságnak Remeteszőlősnek kell ítélnie. Az egy rosszhiszemű és bizonyítható tény, hogy ezt Nagykovácsi a leválás után 2002-ben vonta belterületbe a saját rendezési tervében és megemelte úgy az értéket, hogy az véleményem szerint irreális. Ráadásul a mi Helyi Építési Szabályzatunk változatlanul külterületként tartja nyilván és 3%-os beépítettséget enged.    




Szathmáry Gergely polgármester: Remeteszőlős a beadványában, illetve a bírósági keresetében a 2002. október 22-i állapotok rögzítéséhez ragaszkodott. Hogyha akkor valamilyen, általam nem ismert ok miatt az akkori remeteszőlősi ügyvéd a 2001-es vagyonkatasztert vette figyelembe, az egy dolog. Amikor belterületbe vonta ezt a területet, akkor a teljes Rácskitelepet is belterületbe vonta, tehát nem egy külön belterületbe vonás volt.




Szokolay Tamás (korábbi remeteszőlősi lakos): Az A,B,C variáció közül melyik tartalmazza a Nagykovácsi út teljes két oldalát?  A két jegyző felelőssége, ha közlekedési bűncselekmény történik.




Szathmáry Gergely polgármester: Semelyik variáció.




Ruzsa Ágota (Patak sétány 86.): Tavaly a minisztériumban, ahol a szakértő elmondta, hogy milyen megoldásra jutott, akkor egy nagyon érdekes mondat hangzott el.  A szakértő külterületnek tekintette a lakóparkot. Erre hirtelen felháborodás volt, és kiderült, hogy telekkönyvileg nem úgy szerepelt 2006. januárjában, hogy belterület.  Senki nem akar mást, mint megegyezést, csak finomítások jönnek elő, esetleg újabb érvek. Mindenki nagyon meglepődött, amikor ez kiderült, az akkori alpolgármester is a fejéhez kapott, és azt mondta, biztos csak egy elírás lehet. Gábor, ha olyan jóban vagy Nagykovácsival, nézzél utána, hogy mi történt akkor, hogy jelenhetett ez meg külterületként?!




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): Ez nagyon egyszerű. A Rácskitelepet is ugyan belterületbe vonták papíron, de a hivatali belterületbe vonás és a földvédelmi járulék elmaradt.




Szathmáry Gergely polgármester: Az én információim azok, hogy jó pár évvel korábbi képviselő-testületi határozat volt, hogy belterületbe vonják, és nem vezették át a földhivatali nyilvántartásba. Igaz, hogy Remeteszőlős 2000-ben vált önálló településsé, de közigazgatásilag 2002. október 22-én született meg. Azután születtek meg az első megállapodások, amikor Nagykovácsi és Remeteszőlős megállapodott az akkor létező belterületekről. Nagykovácsi nyilatkozott a belterületekről és elismerte, hogy az Remeteszőlőshöz tartozik.




Németh István (Nap köz 6.): Egy kis pontosítás. Rácskitelep 2000. február 29-én lett belterületbe vonva. Ez nem Nagykovácsi akciója volt. Ez a terület akkorra jutott el erre a szintre.  Az én ismereteim szerint M0-nak semmilyen engedélye nincsen. Nincs engedélyterve. Remeteszőlősnek semmilyen érdeke nincs, hogy a túloldalt megszerezze.  Az egy erdő, ott a továbbiakban csak erdő lehet. Ott semmilyen fejlesztés, semmilyen park nem lesz. Az, hogy lehet-e erről a dologról tovább tárgyalni, az a két fél kérdése. A kérdés, hogy akar-e, vagy hajlandó-e Nagykovácsi tovább tárgyalni, vagy van egy olyan pont, amit vagy megragadunk, vagy nem. Ha ez egy olyan pont – és a tárgyaláson részt vevők gondolom ezt érzik – akkor ezt el kell fogadni. Az út túloldalán nincsen olyan terület, amivel Remeteszőlős bármit is tudna kezdeni, amit fejleszteni tud. Nem érdemes hozzá ragaszkodni. A közigazgatási határhoz valamilyen formában a lakosságnak ráhatása lehet, ha elég erősek. Ha most meglesz az elhatárolás Remeteszőlős és Nagykovácsi között, én merem garantálni, hogy egy csomó olyan tulajdonosi kör van, akinek pont még Remeteszőlőshöz tartozna a területe. De ehhez ezt a dolgot le kell zárni.  




Mutafisz Dimoszné (Patak sétány 104.): Nem hiszem, hogy itt egy valaki is van, aki az mondja, pereskedjünk. Én sem akarok pereskedni. Szerettem volna azt hallani a Gergőtől, hogy megpróbálunk még valamit elérni és tovább tárgyalunk. Ki volt ott személy szerint a tárgyalásokon Nagykovácsi és Remeteszőlős részéről?




Petneházy Gábor alpolgármester: A történet valamikor a tavalyi év vége felé kezdődött, egy jó vacsora mellett, falubéli prominens személyekkel, a politikát képviselőkkel és az ügyvédjükkel. Nagykovácsi jogi képviselője az én képviselőm is. Semmiféle titok, vagy összeférhetetlenség nincs ebben. Jó a kapcsolatom vele hosszú éve óta. A Gergőnek szintén a baráti társaságában van Nagykovácsi vezetésében erősen érdekelt személy. Elkezdődtek ezek a tárgyalások szép lassan beszélgetés szintjén. Nagykovácsi Önkormányzata küldött nekünk 1 db javaslatot, amelyet a Testületünk megvitatott, és a történet innentől kezdve ott van leírva az orrunk előtt. Most van az a pont, amikor elértük, amit tudtunk. Nagykovácsi Képviselő-testülete zárt ülés keretében elfogadta a mi javaslatunkat. Mi összehívtunk egy közmeghallgatást, hogy hátha van még értelmes érv és lehetőség ebben a dologban. Azért vagyunk itt, hogy az értelmes lakossági ötletekből még bármit belecsaljunk ebbe. Most két esélyünk van. Finomítgatni még lehet rajta, hogy pl. a nagy területnek melyik fele a miénk. Ezekről lehet velük vitatkozni, de Nagykovácsi jó szándékú, prominens vezetősége pont azokat a célokat tűzte ki. A határon vagyunk. Ennyit lehet elérni. Álmodozni lehet, húzni lehet a dolgot.      




Szathmáry Gergely polgármester: Amikor a polgármester a dolgát teszi, a Testület felhatalmazásával jár el. A polgármester önmaga döntést nem hoz, hanem végrehajt képviselő-testületi határozatot.  A 11/2007 Kt. határozatot végrehajtottam,  ami felhatalmazza a polgármester, hogy a szükséges tárgyalásokat folytassa. Bármilyen lépést tettem tehát, azt a Képviselő-testület felhatalmazása alapján tettem. Több ilyen határozat is volt. A polgármesternek nincs joga önállóan dönteni ilyen kérdésekben, ezt nem is tettem meg.




Mutafisz Dimoszné (Patak sétány 104.): A kérdésre nem kaptam választ. Nagykovácsi részéről ki volt ott?




Szathmáry Gergely polgármester: A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, Remeteszőlősön is, Nagykovácsiban is. A törvény így szól. Tetszik látni Nagykovácsi képviselő-testületi határozatokat is, ők hasonló felhatalmazást adtak a Polgármester Asszonynak.   Mi nem tehetünk mást, csak azt, amire a határozat felszólít. Volt olyan, hogy a Jegyző Úr, jómagam, a Polgármester Asszony, az ő jegyzőjük volt jelen, adott esetben az Alpolgármester is. Ezeken nem döntéseket hoztam, hanem feladatot hajtottam végre. Nagykovácsi a szembe lévő oldalon nagyon sok területen változtatási tilalmat rendelt el. A Polgármester Asszonynak én már az elején elmondtam azokat az érveket, amiket a Balázs képviselő úr és Ti is mondtatok. A Polgármester Asszony határozottan kijelentette, hogy az esetleges megállapodás esetén erre vonatkozóan valamiféle garanciát ad. Nagykovácsiban igaz, hogy a Polgármester főlényesen nyert, a teljes testülete az, akit ő javasolt a választások során, tehát az ő emberei jutottak be. Mögötte azonban egy nagyon erős társadalmi szervezet van és ők társadalmi szerződést kötöttek. A Polgármestert és a Testületet köti az azokba leírt dolgok, ahol a legfőbb prioritás, hogy Nagykovácsi a zöld terület védelmét minden tekintetben megőrzi. Egy-két területet, amit belterületbe vontak volna, ez a Testület leállított, vagyis nem engedte, hogy a fejlesztés tovább történjen. Ezzel kapcsolatban csak azt akarom mondani, hogy ők is legalább olyan érzékenységet tanúsítanak, mint mi.




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): Tudomásom szerint a Kecskehátat azért belterületbe fogják vonni. Azt pedig, hogy Nagykovácsi mi mindent ígért, azt én el tudnám mesélni. Annak idején, amikor még Nagykovácsihoz tartoztunk – és próbáltuk megértetni velük a csatorna kapcsán, hogy Remeteszőlős itt élő embereinek mi lenne az érdeke – akkor sok mindent ígértek, semmit be nem tartottak. Teljesen jogosnak tartom, hogy ha bármiben is Remeteszőlős megállapodik Nagykovácsival, akkor igen is komoly garanciákat kellene kérnünk, azért, hogy valóban meg is valósuljon.




Szathmáry Gergely polgármester: Ismerve ezt a szituációt, hogy iszonyatos helyzetben voltatok, mi csak azt fogadtuk el Nagykovácsitól, amit határozatban rögzített. Az, hogy mit mondott, az egy lépésünket sem határozott meg.  Pont ebből tanulva, nem is engedtük, hogy a dolgok elfajuljanak. Ha úgy alakulna, hogy a kompromisszumos megoldást elfogadjuk, akkor az a célunk – és ezt rögzítettük is mindketten – hogy közös beadvánnyal fordulunk a bíróság felé, aki bírói végzésben rögzíti a megállapítottakat, és ez kötelező érvényű. Bizonyos eredményeket már fel tudunk mutatni.




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): A javaslat, amiről még korábban beszéltünk, miért nem került legalább tájékoztatás szintjén napirendre? Miért nem meséltünk róla, hiszen az érveknek tökéletesen megfelelt. Volt benne budapesti határ. Ha Nagykovácsi valóban kompromisszum kész, akkor számára ez egy olyan elfogadható javaslat, ami őt se károsítja, meg minket se. Nem akarok a Vida Laci tollaival ékeskedni, de ez egy nagyon jó ötlet volt. 




Szathmáry Gergely polgármester: Vida Laci, a korábbi alpolgármester úrnak volt egy olyan felvetése, amely azt mondta, hogy méltányolandó a budapesti határ, az M0, és a másik oldalból kell nekünk valamennyi, és cserébe mi lenne, ha Nagykovácsinak hagynánk ebből hosszában egy kis részt.




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): És a laktanya az övéké.




Szathmáry Gergely polgármester: Ezt én nem hallottam. Tehát ennek a felét és a laktanyát, adjuk át Nagykovácsinak és ezért cserébe Nagykovácsi átadja a másik oldalt. Ez volt a felvetés, amire azt mondtam, hogy ezt a Képviselő-testület meg fogja rágni ugyanúgy, mint a mostani közmeghallgatáson elhangzottakat.




Dr. Tóth Balázs képviselő: Az Alpolgármester Úr valóban azt mondta, hogy felezzük meg az ingatlant hosszában az úttal párhuzamosan. Én ezzel tökéletesen egyet tudok érteni. Esetleg lehet engedni a 13-as és a 12-es km közötti területen, ha nagyon muszáj. Ezért mondtam, hogy tárgyalni szeretnék.  Alkudni kell.




Szathmáry Gergely polgármester: Meghallgattuk az érveket. Az összes érvet komplett módon megfontoljuk és a szükséges lépéseket meg fogjuk hozni. Három verzió áll előttünk, és a Testületnek kell eldönteni, hogy melyik lehetőséget választja. Az egyik lehetőség, hogy azt mondja, elfogadom, a másik azt mondja, hogy nem fogadom el, a harmadik, hogy tovább rágódom. Az Alpolgármester Úr véleménye is megfontolásra kerül, ugyanúgy, ahogy mindenki más véleménye. Nekünk abban is felelősségünk van, hogy az értékelés folyamán az alátámasztott dolgokat kell figyelembe vennünk. Legfontosabb érvek azok lesznek, amelyek megalapozottak.  Egy álmot és egy alátámasztott tényt nem tehetem meg, hogy egy mérlegre rakjam.




Kis Pál Gyuláné (Sirály u. 14.): Ez már el van döntve. Dr. Tóth Balázs az, akinek más a véleménye. Miért kell sietni?  Meg kell fontolni az érveket. Ellenállást tanúsítasz, egyszerűen teljesen lesöpörsz mindenkit, minden érvet. Legyen népszavazás! Nagyon nagy dologról van szó. Ilyen volumenű témában nem lehet egyedül dönteni. Nem kell sietni.  Várjunk. Tudom, hogy fel akarjátok gyorsítani, de nem kell. Olyan benyomásom van, hogy ez el van döntve. Ez az összejövetel is egy színjátéknak tűnik, mert egyszerűen mindent megcáfoltál.




Szathmáry Gergely polgármester: Remeteszőlős Község Önkormányzata nem döntött még. Ez a kompromisszumos lehetőség, jelenleg lehetőség. Erről döntés nem született. Ha van egy elképzelésem, és ezeket érvekkel alátámasztom, akkor engedjék meg, hogy azt elmondjam. Erre lehet adott esetben ellenérvet mondani. Az itt elhangzottakat és a Patak sétányon elhangzottakat a Testület meg fogja fontolni. Én mondom az én érveimet, erre lehet ellenérvet mondani. A Testület mindent megfontol.




Németh István (Nap köz 6.): Hosszú a 2002-2007 között eltelt idő. Ha van lehetőség, el kell menni a legvégső határig, de miután két félről van szó, az ő érveit is figyelembe kell venni. Ha nem állapodunk meg, az egy bűn!




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): Én még mindig nem tudom, miért jobb nekünk az a variáció, amit most kompromisszumként felajánlunk? Miért fontosabb számszakilag ez a terület, mint a másik oldal? Van, ami több, de kevesebb. Használhatóságában, Remeteszőlős érdekeit figyelembe véve, miért jobb ez, mint az?  Milyen konkrét hátrányunk származott abból, hogy nem volt közigazgatási határunk? Milyen veszély fenyegeti Remeteszőlős létét, ha még egy ideig nem lesz? Mi akadálya van a tárgyalások folytatásának? Elmegyünk a tárgyalásra, ott megítélnek valamit, utána fellebbez Remeteszőlős, és kér egy olyan szakértőt, aki esetleg reálisabban és Remeteszőlős szempontjából sokkal pozitívabban is megítélheti a területi megosztást. Úgy érzem, a kezdetekhez képest, mi már eleve egy hátrányos helyzetet kaptunk a szakértők által. A bíróság az első időszakban nem így nyilatkozott. Ez akkor fordult meg, amikor a szakértő ki lett jelölve. 




Szathmáry Gergely polgármester: Többen, több szempontból erre a kérdésre elmondtuk az álláspontunkat. El tudom fogadni, hogy ezt te nem fogadod el, de azzal már tovább nem tudok mit kezdeni. Elmondtam az összes érvet, és nagy tisztelettel elfogadom, hogy ezeket te nem fogadod el. Nyilván megvannak erre az ellenérveid.




Elődné Simor Veronika (Patak sétány 10.): Én nem azt mondtam, hogy nem fogadom el, én nem értem. Nem tudom, hogy mitől jobb.




Szathmáry Gergely polgármester: A bírósági tárgyalással kapcsolatban egyetlen dolgot szeretnék mondani. Nem mi jelöltük ki az igazságügyi szakértőt, hanem a bíró és a felperes fizeti. 1 millió 800 Ft volt. Nem mi jelöltük ki, pontosan azért, hogy a függetlensége biztosítható legyen. Az igazságügyi szakértő a bíró utasítása alapján járt el. A bíró a tárgyaláson történt egyetlen megállapodás, és a jogszabályok alapján adta meg az értékelési szempontok

 
Ahol az Ég a földdel összeér, félkör ívben,
Ahol a hegyek sörényét sötét felhő simogatja,
Ahol annyira természetesnek látszik: a föld kerek,
Ahol Budai-hegyek lopnak a szívünkbe vidámságot:
az REMETESZŐLŐS